Nem szeretném azt sugallani, hogy ez az írás az aszfaltos versenyek ellen irányul. Nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy ez egy reklám a terepversenyeknek. Csupán azt szeretném, olvasd el, amit írok, gondolkodj el rajta.

Elsőnek egy fontos infó: Magyarországon ivóvíz folyik a csapból…

Mire is gondolok? Pl. arra, amikor egy verseny esetében egy futó mindent alárendel az időeredményének.
Mennyit edz egy futó, mire eljut, mondjuk egy maratonig? Hány órát, kilométert tesz meg anélkül, hogy valaki benyújtana neki a pálya széléről vizet/isot, anélkül, hogy nylon lepedőt adna neki valaki az edzés végén?
Volt már olyan edzésed, aminek a végén valaki egy nylon szatyrot nyomott a kezedbe, amiben idejétmúlt újságok, szórólapok (amikre talán egy pillantást sem vetsz), palackozott víz, csomagolt élelmiszer volt? Ha a válasz nem, akkor gondold át, hogy ha a sok-sok edzést meg tudtad csinálni ezek nélkül, akkor vajon menne a verseny is? Mit csinálsz, ha mondjuk maratonra készülsz és van egy hosszabb futásod? Mondjuk egy 30K? Gondolom, nem futsz 30K-t étlen-szomjan! Mit csinálsz egy téli edzés végén? Bemész a sarki festékboltba nylon takarófóliáért? Nyilván nem! Amit teszel, azt a körülményekhez való alkalmazkodásnak hívják. Viszel magaddal enni és innivalót (vagy úgy tervezed meg az útvonalad, hogy érintsen kutat, büfét stb.), az edzés végén felveszed a derekadra csavart szélkabátod. Ha edzés közben viszed magaddal a kézikulacsod, övtáskád vagy akár a hátizsákod, akkor a versenyre miért nem tudod elvinni magaddal? Nincs 1-2 olyan barátod, akit meg tudnál kérni, hogy a verseny útvonalán elvegye a kiürült kulacsod és adjon helyette egy telit és várjanak a célban száraz ruhával (mindjárt több drukker lenne az útvonalon és a célban)? Nincs egy zseb a nadrágon, amibe el tudnál tenni egy kis kaját, amire a versenyen (vagy utána) szükséged lesz? Vajon mennyivel lassít egy szelet csoki, amit magaddal viszel a versenyen? Vajon számít, amennyivel lassít? Vajon mennyivel lenne rosszabb az időd, ha egy maratonon 4 x 15 másodpercig töltenéd a saját kulacsodba a vizet? Vajon tényleg annyira számít, ha 2-3 perccel rosszabb időt mész? Most persze legyinthetsz és mondhatod: Jaj, hát mit számít az a 4 pohár, 1 nylonlepedő, 1 pet palack amit egy versenyen elhasználok? De szorozd csak fel a résztvevők számával és meg fogsz lepődni. Még jobban meglepődnél, ha valaki összehordaná ezt a szemetet neked egy kupacba.

Persze mondhatod, hogy a kézikulacs is és a szélkabát is műanyagból van, és ebben igazad is van. Viszont gondold át, hogy egy kézikulacsot, szélkabátot mennyiszer fogsz használni/felvenni. Gondold át, biztos szükséged van-e rá, hogy versenyenként 1 kiló szemetet termelj, vagy sem. Az egyéni felelősség és példamutatás sokkal fontosabb, mint gondolnád! Az utánad következő generáció, aki most lép be a sport világába, ha látja a példát, hogy igenis lehet kézikulaccsal/övtáskával/hátizsákkal lefutni egy versenyt, már természetesnek fogja venni, amit lát tőled. Ő már nem kérdezni fog, ő követni fog téged.

Van sok-sok berögzült szokás, amin a futók, a verseny résztvevői simán tudnának változtatni. Ha egy szervező azzal szembesül, hogy a mezőny fele nem kéri a rajtcsomagfelvételnél a verseny pólóját, vagy a célban az érmet, akkor kényszerítve lenne, hogy gondolja át, a helyes úton jár-e. Sokszor hallom futóktól, hogy teli a szekrényük olyan pólóval, amit sosem hordanak. Biztos kell akkor a póló?

· A versenyre (is) viszel saját kulacsot, övtáskát, hátizsákot.

· Megkéred a barátaid, hogy frissítsenek téged a versenyen és várjanak a célban száraz ruhával. Olvasd el mit ír erről a versenykiírás!

· A versenyen nem fogadsz el palackozott vizet, a rajtcsomagfelvételnél ott hagyod a pulton a számodra érdektelen szóróanyagot, versenypólót, bármit, amit kapsz és tudod, hogy nem fogod használni.

Amikor a pohár kérdés szóba kerül a szervezők közt, akkor kétféle vélemény szokott elhangozni:

1. Ne viccelj! Nem lehet futóversenyt eldobható pohár nélkül rendezni.

2. Ne viccelj! Simán lehet futóversenyt eldobható pohár nélkül rendezni.

Mi bajom van az eldobható pohárral? Már magával az elnevezéssel is vannak problémáim, de valódi probléma az, amit ez a kifejezés sugall. Fogd meg, használd, dobd el. Miközben bárhova megyünk, bárhova nézünk, az jön szembe, hogy ijesztő mennyiségű szemét keletkezik nap, mint nap, hogy a Csendes-óceánon akkora szemétsziget úszik, mint Európa, és mi mégsem állunk le a szemétgyártással.

Nekem úgy tűnik, hogy a szervezők egyrésze a homokba dugta a fejét, és nem vette észre, hogy a világ megváltozott körülöttük. Ma már nem divatból kell zöldnek lenni. Egyszerűen zöldnek kell lennünk, ha azt szeretnénk, hogy 50 év múlva is legyen egy bolygó, ahol élhetünk. Tudom, tudom. Ilyenkor jönnek a már unalomig ismételt klisék. Nektek könnyű, mert a terepfutás egy fiatal sport, ott könnyű volt változtatni, meg amúgy is 100, 500, 1000 stb. futónál ezt meglehet csinálni, de 10.000-nél nem, stb. Nem nagyon értem, hogy a résztvevők számának nagysága miért indokolja, hogy nylon lepedőket, pet palackokat, szórólapot adjon bárki a célba érkezőknek…

A terepfutás valóban fiatal és valóban könnyebb volt változtatni, de ez még nem jelenti azt, hogy másnak nem sikerülhet. Láttuk, mekkora hatással volt a terepfutásra egyetlen verseny fejlődése, változása. Ez a verseny az UTMB. Amikor száműzték a poharakat a frissítőpontokról és a verseny elindult a zöld úton, még csak két táv volt és csupán 2-2500 futó. Azóta már 6 táv van és 7.500 futó indul 2018-ban. Irányt mutattak és azóta is mutatják. Rengeteg verseny változott meg miattuk. Sok szervező mondta „ha az UTMB 7.500 futóval megtudja csinálni, akkor én 250 futóval miért ne tudnám?”.

Eljött az idő a változásra. Nem mondom, hogy könnyű lesz, nem mondom, hogy mindenkinek tetszeni fog, de lépni kell.

Amikor a Terepfutás.hu-nál 2012-ben elindult a pohármentes verseny projekt, rögtön megkaptam: „Persze, 200 futóval ezt nem nehéz megcsinálni, de majd 500-zal nehéz lesz”. Aztán, ahogy nőtt a mezőny mérete, úgy nőtt ez a „bezzeg” szám is.

2018 május 20-án az UTH-n , 975 futó indult. 9 frissítőponton (+ a cél) adtunk enni-inni, és nem használtunk egyetlen műanyagpoharat sem, a célban komposztálható tányér volt, mellé fémevőeszközt adtunk (igen, mosogattunk), a versenyen keletkező minden szemetet szelektáltuk, a rajtcsomagban nem volt szóróanyag.

Megközelíthetjük ezt a kérdést marketing oldalról is. Vajon milyen hatást vált ki egy futóban a szponzor logója, ha széttaposott poharakon látja, vagy a szponzorok logója, ha egy nylon lepedőktől túlcsorduló kukát lát, hát a szponzor által adott ásványvíz szétdobált pet palack rengetege? Ezek marketing öngólok. Roppant kíváncsi lennék az adott cég (szponzor) vezetése mit szólna, ha tudná, hogy a szórólapjaik a kukában landolnak, anélkül, hogy bárki egy pillantást is vetne rájuk.

Nelson Mandela azt mondta: „Mindig lehetetlennek tűnik, amíg valaki meg nem csinálja”.

Szerintem igaza volt.

Június 2-án új fejezet nyilt a városi futóversenyek történetében (legalábbis ami Magyarországot illeti). Ezen a napon került megrendezésre a Green 6.5, az első zöld városi futóverseny. A környezettudatos futóverseny műanyagpoharak, rajtzacskók és szórólapok nélkül. Személy szerint nagyon örülök neki, hogy ha kicsiben, de végre elindult valami. Remélem, a hatása érezhető lesz!

Pl. megtalál egy ásványvizes cég, hogy adna 2.000 palack 0.5 vizet. Kérj inkább tőle 60db 19 literes ballonos vizet (a legtöbb ásványvizes cégnek van ilyen kiszerelésben vize) állvánnyal, csappal.

A verseny kommunikációjában írj a résztvevőknek és buzdítsd őket, hogy hozzák és használják a saját kulacsukat, szervezzék be barátaikat, akik majd a célban várják száraz ruhával (addig is drukkolnak). Példa: