A tévében mindig süt a nap

“A tévében mindig süt a nap*”. Gondold át mennyi olyan posztot láttál az elmúlt napokban ami igazán őszinte volt.
Mennyien vallották be, hogy rottyon vannak, a motivációjuk a béka segge alatt, vagy szarul ment nekik egy verseny?
Olyat viszont biztos olvastál, hogy “edző verseny volt”, “nem toltam, mert tartalékolok a…”, vagy éppen “most máson van a fókusz”.

Mennek a filterek és a póz, hogy te egy olyan világot láss, ahol mindig van kedv edzeni, a szél hátulról fúj, és a kulacsból sosem fogy ki az izó.
De jó ha tudod, hogy ez nem igaz. Nincs olyan sportoló akinek mindig van kedve edzeni, most pl nekem sincs túl sok, pedig ott a nevem a Triglav Trail Run 44K rajtlistáján. Be is vagyok tojva rendesen, mert a versenyig már csak 2 hét van, és enyhén szólva nem tettem oda magam az elmúlt időszakban.

Szerencsére sokan nyaralnak az ismerősök közül a Balatonnál, így volt szerencsém együtt futni Fatimával, Coxymaxival, Puskás Bélaval, Orsival és Győzővel, Vlad Gáborral, Olvasztó Danival, szerdán pedig Kusz-Nagy Kata jön. És persze voltak közösségi futások itt a Keszthelyiben és volt Runity is a Budai-hegyekben.
Na, de mit is akarok mondani? Azt, hogy nem vagy egyedül. Mindenkinek megvan a saját gödre, a kérdés csak az, hogy milyen mély, és kitud e belőle mászni.

És akkor itt álljon két kérés:
1. Ha Keszthely környékén jársz, írj rám és fussunk egyet együtt.
2. Augusztus 24-én gondolj rám, mert akkor fog kiderülni, hogy sikerült e kimásznom a gödrömből.

Fotó: Olvasztó Dani